Hatalmas körben álltak az emberek, pont ott, ahol pár órája még nyugodtan üldögéltek Izzyék, és iszogattak. Széttúrva az embertömeget odanyomultam, hogy lássam mégis kivel verekszik Duff. Egy barna hajú fickó volt, tele láncokkal, és ha jól láttam még sminket is viselt.
- Hajrá Duff! - kiabálta mellettem egy férfi, mire mérges pillantásokat vetettem felé.
- Ahelyett, hogy biztatod, inkább szedd szét őket! - utasítottam.
- Ez az alak megérdemli - rántotta meg a vállát az idegen.
- De Duff nem - vetettem oda. Magam sem értettem miért kaptam fel így a vizet, de a következő pillanatban már a szőke punk előtt álltam, és erősen nyomtam a mellkasát. - Hagyd! - ragadtam meg a kezét, de ő könnyedén félrelökött. Nem adtam fel és még egyszer megpróbálkoztam a szétszedésükkel, sikertelenül. Ahogyan Duff másodszorra is eltolt maga elől, egy hatalmas csapást éreztem a hátamon.
Lassan megfordulva szembetaláltam magam a sminkelt, szedett szemöldökű - ha nem vágott volna hátba, még tippeket is kértem volna a tökéletes szemöldökéről - magas pasival, vagy nagyon férfias lánnyal. Hirtelen nem tudtam eldönteni.
- Húzz félre, ribanc.
- Te most hátba vágtál engem? - döbbentem le teljesen, majd oldalra pillantva megláttam egy vaslábú széket. A tökéletes szemöldökű alaknak továbbra is a szemébe bámultam, miközben óvatos léptekkel a szék felé tartottam.
- És ha igen? - tette csípőre a kezeit, ezáltal felfedve csupasz mellkasát a dzsekije alatt, rendben tehát férfi.
- Akkor - mondtam lassan a szavakat, majd megragadtam a szék támláját -, a kurva anyád - emeltem a magasba a tárgyat és erősen a fiúnak vágtam. Nagy csattanással elterült székestől, mindenestől. Duff röhögve elkapta a kezem és Axlék kíséretében elkezdtünk szaladni.
- Steven hagyd a csajt, tipli van! - rángatta fel Slash a kábult szőkét, aki varázsütésre "kijózanodott" és futásnak eredt velünk együtt.
Izzy szaladt legelöl, aki egy szétesett csajt próbált volna magával rángatni. Kis alacsony, fekete hajú lány volt, könnyen rángatta magával. Vihogva kivágta a kaput, majd kilökte maga előtt a csajt. Követve a példáját egytől-egyig akár a nyulak rohantunk. Slash idiótaságokat kiabált, mint például a "kiskacsa", vagy "szurikáta", fogalmam sem volt mi a francért ordít jelentéktelen dolgokat, de látszólag ő ezeken jót szórakozott.
Axl rágyújtani próbált, de a futás megnehezítette a dolgát, mérgében pedig földhöz vágta a gyújtót, ami a gyér fények miatt azonnal köddé is vált.
- Baszd meg! - mérgelődött Axl, és négykézlábra ereszkedett, hogy megkeresse az öngyújtót. Steven időközben belegurult az árokba és onnan próbált valahogy kimászni, de mindig visszacsúszott.
- Állj! - kiáltottam el magamat. Izzy és a barátnője visszafordultak, Slash szorosan megállt mellettem és erősen koncentrált arra, hogy mit akarok mondani. Axl feladta a kutakodást, Steven pedig nagy nehezen kivergődött az árokból. - Nem felejtettünk el valamit?
- Kurva élet - szaladt visszafelé Axl, én pedig szorosan a nyomában.
- Mit felejtettünk? Piát? - ért utol Slash is.
- Duffot, te hülye - nevettem el magam.
Visszaérve hatalmas tömegverekedésbe találtuk magunkat. Mindenki ütött mindenkit. Slash beugrott a tömegbe és mindenkinek adott egy pofont, aki a közelében volt. Steven lecsúszott a fal mentén és valahonnan piát kerített magának. Axl Slash után ment, Izzy pedig félretolt engem és az újdonsült barátnőjét.
- Menjetek ki - szólt ránk -, megüthetnek benneteket. Vigyázz a csajra Cass, kell még nekem - mosolyodott el pimaszul, ezután kilökött minket az udvarra.
Ideges voltam. Részben miattam történt. Talán ha hagyom, hogy Duff megverje az alakot, akkor már rég végeztek volna és úton lennék haza. Egyébként is, hány óra lehet?
- Cass vagyok - nyújtottam kedvesen a kezemet az idegen lány felé.
- Regina - viszonozta ugyanolyan kedvességgel. - Szerinted meddig tart ez a verekedés?
- Nem tudom - rántottam meg a vállamat. Bentről kiszűrődött egy-két "kurva anyádat üsd", vagy "haver, én vagyok az" mondatok, de ezen kívül mást nem hallottunk. Ablakok törtek, székeket dobáltak kifelé. Egyre inkább úrrá lett rajtam a félelem. Mi van ha valamelyikőjüknek baja esik? Egyáltalán miért verekednek?
Tíz perc ácsorgás után totálisan meguntam várakozni, túl ideges voltam ahhoz, hogy tovább várjak arra, hogy abbamaradjon a verekedés. Látszólag senki sem hagyta magát, így Regina lelkére kötöttem, hogy maradjon ott és várja meg Izzyt, én pedig leléptem.
Kihalt utcák fogadtak. Először fogalmam sem volt merre kell meginduljak, Hollywood ezen részén még nem volt szerencsém járni, így az ösztöneimre hallgattam és mentem amerre a lábam vitt. Az útvonal jónak bizonyult, mert tizenöt perc gyaloglás után a Sunseten találtam magamat. Páran ténferegtek ki a Rainbow-ból, de rajtuk kívül mással nem igazán találkoztam. Szinte futva közelítettem meg az ismerős panellakást. Felérve a lakásomba azonnal a zuhany alá álltam, majd vizes hajjal lefeküdtem aludni.
04:45
Ajtókopogásra ébredtem - talán túl finoman fogalmaztam, inkább dörömbölés volt. Álmosan kimásztam az ágyból, majd lassan az ajtóhoz lépkedtem.
- Duff vagyok, Cassie! Engedj be - kiabálta Duff a másik oldalról. Semmi perc alatt kinyitottam neki az ajtót, ő pedig azonnal belépett mellettem. - Kösz - vágta le magát a nappaliban lévő díványra. Félénken megálltam az ajtóban és vártam, hogy mit akar. Nedves tincseimet ide-oda dobáltam, lepattogzott körömlakkomat kapargattam, és a felsőmet húzogattam le. Mivel nem vártam vendéget így nem húztam pizsamanadrágot. Röpke pillantásokat vetettem rá. Haja kócos volt, a szája mellett volt egy hatalmas lila folt, a halántékából szivárgott a vér, a szemére is kapott ütéseket.
A pólója megvolt tépve, a nadrágja piszkos volt, a cipője pedig elszakadt. Borzalmasan festett, mint egy hajléktalan.
- Ö.. - kezdtem el habogni -, bemehetek lefeküdni aludni, vagy szükséged van valamire? - léptem beljebb az ajtóból. Lassan felém emelte tekintetét amitől egyszerűen rosszul lettem. - Úristen, téged aztán szépen elvertek.
- Van valami sebtapaszod? - nézett rám mosolyogva.
- Ennyi biztosan nincs, amennyire szükséged lenne - nevettem el magam kínosan -, de mindjárt keresek valami fertőtlenítőt a konyhában - válaszoltam, majd sarkon fordultam. Belépve a konyhába azonnal kutakodni kezdtem. Tudtam, hogy valamelyik fiókban van az elsősegélyes kis dobozom, de nem tudtam pontosan melyikbe. - Hát persze - morogtam magamnak. Amikor Harry itt járt pár hete feltette a szekrény tetejére. Még jó, hogy ennyire alacsony vagyok.
Megfogtan az egyik széket odahúztam a pulthoz, de még így sem értem el a dobozt.
- Segítsek? - állt meg mellettem Duff.
- Azt kellene levenned - mutattam a dobozra. Egy egyszerű mozdulattal felnyúlt érte és a kezembe nyomta. Követve őt a nappaliba ismét a díványon találtam. - Csípni fog - figyelmeztettem. A kör alakú vattapamacsra rányomtam a fertőtlenítőt, és óvatosan elkezdtem nyomkodni a felsértett bőrterületre.
- Á, baszd ki - rántotta el a fejét sziszegve.
- Maradj veszteg! Ha verekedni tudtál, ezt már igazán kibírhatod - dorgáltam meg. Nagyot sóhajtva visszahajolt hozzám és engedte, hogy tovább tisztítsam az arcát.
- Kint a nyelved - nevetett fel Duff.
- Mert koncentrálok, ne zavarj - mosolyodtam el én is, majd folytattam. Pár perc tisztítás után, egy-két sebtapaszt is felragasztottam a kritikusabb területekre. - Kész is vagyok - álltam fel büszkén. Egy erős szorítást éreztem a csuklómon ami arra késztetett, hogy forduljak meg.
- Nincs kedved itt ülni egy kicsit? - nézett komolyan a szemembe. Egy szó nélkül leültem mellé. Elengedte a kezemet és az ölébe ejtette. Csendben ültünk és néztünk ki a fejünkből.
- Miért verekedtél? - törtem meg hirtelen a csendet.
- Miért akartál leállítani?
- Én kérdeztem először - érveltem. - Előbb te válaszolsz, azután én.
- Az a srác megérdemelte, egy faszkalap. Folyton járatta a száját, valakinek rendbe kellett tenni már - válaszolta. - Most te jössz. Miért akartál leállítani? - Fogalmam sem volt, miért ugrottam be közéjük. Nem gondolkodtam rajta különösebben, csak cselekedtem.
- Nem tudom - mondtam őszintén. Duff bólintott egyet, azt hiszem ezt megbeszéltük. Szerettem ebből a szempontból a fiúkat. Nem kérdezősködtek, nem gondolták túl a dolgokat, megelégedtek egy két szavas válasszal is.
12:05
Duff rögtön elaludt ahogy otthagytam. Én még egy félórát forgolódtam az ágyamba, mire nagy nehezen elaludtam.
Tizenegykor arra ébredtem, hogy csöng a telefon. A Sky-tól hívtak, hogy ma szabadnapot kaptam, ugyanis valakik gyújtogattak a vécében, és ameddig nem jönnek rá ki volt, addig nem nyit ki a hely sem.
Épp a konyhába főzőcskéztem, amikor Harry állított be kopogás nélkül. Egy boríték volt nála.
- Megint küldött anyu pénzt? - forgattam meg a szememet.
- Ja, nem tudom miért mindig hozzám küldi a leveleidet, de unok postásnak lenni - dobta le az asztalra a borítékot. - Mi finomat csinálsz? - kapott ki egy zsemlét a kezemből.
- Rántottát, másom nincs itthon.
- Az is jó lesz - rántotta meg a vállát Harry.
- Ki mondta, hogy kapsz? - nevettem fel értetlenül.
- Úgy, hogy két tányér van az asztalon - csámcsogott tovább jóízűen.
- Itt aludt egy haverom - lapátoltam át az ételt. Harryre néztem. Sunyi tekintettel vizslatott. Ismertem ezt a nézését, de túlságosan lekötött az, hogy nehogy a tányér mellé pakoljak. - Ne nézz így rám. Vidd a pénzt amit hoztál, és vegyél magadnak kaját.
- Angyal vagy - csókolt arcon, majd a borítékból kirázta a pénzt. Anyu megint kitett magáért. Ezzel akar kárpótolni. Pár dolcsit zsebre vágott és már viharzott is ki az ajtón. Megölöm, ha füvet vesz rajta.
Álmosan becammogtam a nappaliba, ahol Duff szétterülve feküdt. Az arca még jobban be volt dagadva, mint tegnap, viszont örömmel láttam, hogy jól letudtam fertőtleníteni a sebeit. Arrébb lökve a lábait leültem az ágy szélére és bekapcsoltam a tévét. A Knight Rider betétdala ment, így ezen az adón hagytam.
Duff hunyorogva felült és alaposan körülnézett. Erős másnaposság volt észlelhető minden egyes mozdulatából.
- Valamit el kell mondanom.
- De Duff nem - vetettem oda. Magam sem értettem miért kaptam fel így a vizet, de a következő pillanatban már a szőke punk előtt álltam, és erősen nyomtam a mellkasát. - Hagyd! - ragadtam meg a kezét, de ő könnyedén félrelökött. Nem adtam fel és még egyszer megpróbálkoztam a szétszedésükkel, sikertelenül. Ahogyan Duff másodszorra is eltolt maga elől, egy hatalmas csapást éreztem a hátamon.
Lassan megfordulva szembetaláltam magam a sminkelt, szedett szemöldökű - ha nem vágott volna hátba, még tippeket is kértem volna a tökéletes szemöldökéről - magas pasival, vagy nagyon férfias lánnyal. Hirtelen nem tudtam eldönteni.
- Húzz félre, ribanc.
- Te most hátba vágtál engem? - döbbentem le teljesen, majd oldalra pillantva megláttam egy vaslábú széket. A tökéletes szemöldökű alaknak továbbra is a szemébe bámultam, miközben óvatos léptekkel a szék felé tartottam.
- És ha igen? - tette csípőre a kezeit, ezáltal felfedve csupasz mellkasát a dzsekije alatt, rendben tehát férfi.
- Akkor - mondtam lassan a szavakat, majd megragadtam a szék támláját -, a kurva anyád - emeltem a magasba a tárgyat és erősen a fiúnak vágtam. Nagy csattanással elterült székestől, mindenestől. Duff röhögve elkapta a kezem és Axlék kíséretében elkezdtünk szaladni.
- Steven hagyd a csajt, tipli van! - rángatta fel Slash a kábult szőkét, aki varázsütésre "kijózanodott" és futásnak eredt velünk együtt.
Izzy szaladt legelöl, aki egy szétesett csajt próbált volna magával rángatni. Kis alacsony, fekete hajú lány volt, könnyen rángatta magával. Vihogva kivágta a kaput, majd kilökte maga előtt a csajt. Követve a példáját egytől-egyig akár a nyulak rohantunk. Slash idiótaságokat kiabált, mint például a "kiskacsa", vagy "szurikáta", fogalmam sem volt mi a francért ordít jelentéktelen dolgokat, de látszólag ő ezeken jót szórakozott.
Axl rágyújtani próbált, de a futás megnehezítette a dolgát, mérgében pedig földhöz vágta a gyújtót, ami a gyér fények miatt azonnal köddé is vált.
- Baszd meg! - mérgelődött Axl, és négykézlábra ereszkedett, hogy megkeresse az öngyújtót. Steven időközben belegurult az árokba és onnan próbált valahogy kimászni, de mindig visszacsúszott.
- Állj! - kiáltottam el magamat. Izzy és a barátnője visszafordultak, Slash szorosan megállt mellettem és erősen koncentrált arra, hogy mit akarok mondani. Axl feladta a kutakodást, Steven pedig nagy nehezen kivergődött az árokból. - Nem felejtettünk el valamit?
- Kurva élet - szaladt visszafelé Axl, én pedig szorosan a nyomában.
- Mit felejtettünk? Piát? - ért utol Slash is.
- Duffot, te hülye - nevettem el magam.
Visszaérve hatalmas tömegverekedésbe találtuk magunkat. Mindenki ütött mindenkit. Slash beugrott a tömegbe és mindenkinek adott egy pofont, aki a közelében volt. Steven lecsúszott a fal mentén és valahonnan piát kerített magának. Axl Slash után ment, Izzy pedig félretolt engem és az újdonsült barátnőjét.
- Menjetek ki - szólt ránk -, megüthetnek benneteket. Vigyázz a csajra Cass, kell még nekem - mosolyodott el pimaszul, ezután kilökött minket az udvarra.
Ideges voltam. Részben miattam történt. Talán ha hagyom, hogy Duff megverje az alakot, akkor már rég végeztek volna és úton lennék haza. Egyébként is, hány óra lehet?
- Cass vagyok - nyújtottam kedvesen a kezemet az idegen lány felé.
- Regina - viszonozta ugyanolyan kedvességgel. - Szerinted meddig tart ez a verekedés?
- Nem tudom - rántottam meg a vállamat. Bentről kiszűrődött egy-két "kurva anyádat üsd", vagy "haver, én vagyok az" mondatok, de ezen kívül mást nem hallottunk. Ablakok törtek, székeket dobáltak kifelé. Egyre inkább úrrá lett rajtam a félelem. Mi van ha valamelyikőjüknek baja esik? Egyáltalán miért verekednek?
Tíz perc ácsorgás után totálisan meguntam várakozni, túl ideges voltam ahhoz, hogy tovább várjak arra, hogy abbamaradjon a verekedés. Látszólag senki sem hagyta magát, így Regina lelkére kötöttem, hogy maradjon ott és várja meg Izzyt, én pedig leléptem.
Kihalt utcák fogadtak. Először fogalmam sem volt merre kell meginduljak, Hollywood ezen részén még nem volt szerencsém járni, így az ösztöneimre hallgattam és mentem amerre a lábam vitt. Az útvonal jónak bizonyult, mert tizenöt perc gyaloglás után a Sunseten találtam magamat. Páran ténferegtek ki a Rainbow-ból, de rajtuk kívül mással nem igazán találkoztam. Szinte futva közelítettem meg az ismerős panellakást. Felérve a lakásomba azonnal a zuhany alá álltam, majd vizes hajjal lefeküdtem aludni.
04:45
Ajtókopogásra ébredtem - talán túl finoman fogalmaztam, inkább dörömbölés volt. Álmosan kimásztam az ágyból, majd lassan az ajtóhoz lépkedtem.
- Duff vagyok, Cassie! Engedj be - kiabálta Duff a másik oldalról. Semmi perc alatt kinyitottam neki az ajtót, ő pedig azonnal belépett mellettem. - Kösz - vágta le magát a nappaliban lévő díványra. Félénken megálltam az ajtóban és vártam, hogy mit akar. Nedves tincseimet ide-oda dobáltam, lepattogzott körömlakkomat kapargattam, és a felsőmet húzogattam le. Mivel nem vártam vendéget így nem húztam pizsamanadrágot. Röpke pillantásokat vetettem rá. Haja kócos volt, a szája mellett volt egy hatalmas lila folt, a halántékából szivárgott a vér, a szemére is kapott ütéseket.
A pólója megvolt tépve, a nadrágja piszkos volt, a cipője pedig elszakadt. Borzalmasan festett, mint egy hajléktalan.
- Ö.. - kezdtem el habogni -, bemehetek lefeküdni aludni, vagy szükséged van valamire? - léptem beljebb az ajtóból. Lassan felém emelte tekintetét amitől egyszerűen rosszul lettem. - Úristen, téged aztán szépen elvertek.
- Van valami sebtapaszod? - nézett rám mosolyogva.
- Ennyi biztosan nincs, amennyire szükséged lenne - nevettem el magam kínosan -, de mindjárt keresek valami fertőtlenítőt a konyhában - válaszoltam, majd sarkon fordultam. Belépve a konyhába azonnal kutakodni kezdtem. Tudtam, hogy valamelyik fiókban van az elsősegélyes kis dobozom, de nem tudtam pontosan melyikbe. - Hát persze - morogtam magamnak. Amikor Harry itt járt pár hete feltette a szekrény tetejére. Még jó, hogy ennyire alacsony vagyok.
Megfogtan az egyik széket odahúztam a pulthoz, de még így sem értem el a dobozt.
- Segítsek? - állt meg mellettem Duff.
- Azt kellene levenned - mutattam a dobozra. Egy egyszerű mozdulattal felnyúlt érte és a kezembe nyomta. Követve őt a nappaliba ismét a díványon találtam. - Csípni fog - figyelmeztettem. A kör alakú vattapamacsra rányomtam a fertőtlenítőt, és óvatosan elkezdtem nyomkodni a felsértett bőrterületre.
- Á, baszd ki - rántotta el a fejét sziszegve.
- Maradj veszteg! Ha verekedni tudtál, ezt már igazán kibírhatod - dorgáltam meg. Nagyot sóhajtva visszahajolt hozzám és engedte, hogy tovább tisztítsam az arcát.
- Kint a nyelved - nevetett fel Duff.
- Mert koncentrálok, ne zavarj - mosolyodtam el én is, majd folytattam. Pár perc tisztítás után, egy-két sebtapaszt is felragasztottam a kritikusabb területekre. - Kész is vagyok - álltam fel büszkén. Egy erős szorítást éreztem a csuklómon ami arra késztetett, hogy forduljak meg.
- Nincs kedved itt ülni egy kicsit? - nézett komolyan a szemembe. Egy szó nélkül leültem mellé. Elengedte a kezemet és az ölébe ejtette. Csendben ültünk és néztünk ki a fejünkből.
- Miért verekedtél? - törtem meg hirtelen a csendet.
- Miért akartál leállítani?
- Én kérdeztem először - érveltem. - Előbb te válaszolsz, azután én.
- Az a srác megérdemelte, egy faszkalap. Folyton járatta a száját, valakinek rendbe kellett tenni már - válaszolta. - Most te jössz. Miért akartál leállítani? - Fogalmam sem volt, miért ugrottam be közéjük. Nem gondolkodtam rajta különösebben, csak cselekedtem.
- Nem tudom - mondtam őszintén. Duff bólintott egyet, azt hiszem ezt megbeszéltük. Szerettem ebből a szempontból a fiúkat. Nem kérdezősködtek, nem gondolták túl a dolgokat, megelégedtek egy két szavas válasszal is.
12:05
Duff rögtön elaludt ahogy otthagytam. Én még egy félórát forgolódtam az ágyamba, mire nagy nehezen elaludtam.
Tizenegykor arra ébredtem, hogy csöng a telefon. A Sky-tól hívtak, hogy ma szabadnapot kaptam, ugyanis valakik gyújtogattak a vécében, és ameddig nem jönnek rá ki volt, addig nem nyit ki a hely sem.
Épp a konyhába főzőcskéztem, amikor Harry állított be kopogás nélkül. Egy boríték volt nála.
- Megint küldött anyu pénzt? - forgattam meg a szememet.
- Ja, nem tudom miért mindig hozzám küldi a leveleidet, de unok postásnak lenni - dobta le az asztalra a borítékot. - Mi finomat csinálsz? - kapott ki egy zsemlét a kezemből.
- Rántottát, másom nincs itthon.
- Az is jó lesz - rántotta meg a vállát Harry.
- Ki mondta, hogy kapsz? - nevettem fel értetlenül.
- Úgy, hogy két tányér van az asztalon - csámcsogott tovább jóízűen.
- Itt aludt egy haverom - lapátoltam át az ételt. Harryre néztem. Sunyi tekintettel vizslatott. Ismertem ezt a nézését, de túlságosan lekötött az, hogy nehogy a tányér mellé pakoljak. - Ne nézz így rám. Vidd a pénzt amit hoztál, és vegyél magadnak kaját.
- Angyal vagy - csókolt arcon, majd a borítékból kirázta a pénzt. Anyu megint kitett magáért. Ezzel akar kárpótolni. Pár dolcsit zsebre vágott és már viharzott is ki az ajtón. Megölöm, ha füvet vesz rajta.
Álmosan becammogtam a nappaliba, ahol Duff szétterülve feküdt. Az arca még jobban be volt dagadva, mint tegnap, viszont örömmel láttam, hogy jól letudtam fertőtleníteni a sebeit. Arrébb lökve a lábait leültem az ágy szélére és bekapcsoltam a tévét. A Knight Rider betétdala ment, így ezen az adón hagytam.
Duff hunyorogva felült és alaposan körülnézett. Erős másnaposság volt észlelhető minden egyes mozdulatából.
- Valamit el kell mondanom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése